Innovációs és technológiai tanácsadás

Nyaralás előtt ellenőrizzük, hogy megvannak-e a dokumentumok, van-e hozzáférésünk a bankszámlához, megvannak-e a foglalások másolatai és a biztosítás. Sokkal ritkábban vizsgáljuk meg, hogy a mi vállalatunknak is van-e „tartalék terve” a digitális életére. Hol vannak tárolva az adatai? Ki fér hozzájuk? Át tudjuk-e vinni máshová? És tudnánk-e működni, ha egy kulcsfontosságú szolgáltató hirtelen elérhetetlenné válna?

Képzeljen el egy teljesen hétköznapi helyzetet. Beszáll a liftbe, ön előtt ott a szintszámokkal ellátott panel. Tudja használni? Természetesen. Éppen ezért írok ma ódát a lifthez – a legegyszerűbb felhasználói felülethez. A lift felhasználói felülete – ha azt a néhány számot egyáltalán így nevezhetjük – a lehető legnagyobb fokú intuitivitással bír; olyan tulajdonsággal, amelyhez előzetes tanulás szinte nem is szükséges.

A többnyelvű weboldal másfél éve szerepelt a feladatlistánkon, de sosem találtunk rá igazán időt. Az ügyfélprojektek, az infrastruktúra, a fejlesztés és más napi teendők mindig elsőbbséget élveztek, így az oldal angol verziójának megvalósítása észrevétlenül csúszott. A probléma nem a tartalom vagy a tudás hiányában volt, hanem az idő- és egyeztetésigényes folyamatban. Csak akkor találtunk megoldást, amikor a fordítást összekapcsoltuk a meglévő publikálási folyamattal.

A KCDM »Szerzői jogok és digitális biztonság az AI korában« című rendezvényén, amelyet a MAO Ljubljanában tartottunk, két témát nyitottunk meg, amelyeket a vállalatok még mindig túl gyakran kezelnek külön: a mesterséges intelligencia használatát és a digitális biztonságot, és elsősorban arról beszéltünk, hogyan hat az AI már ma is az üzleti folyamatokra, a jogi kérdésekre és a vállalatok biztonsági kockázataira.

Előfordult már, hogy olyan weboldalon járt, ahol nem tudta, hova kattintson, hogy elérje a keresett tartalmat, hogyan adjon le ajánlatkérést, illetve hogy a megrendelést sikeresen elküldte-e vagy sem, mert nem kapott semmilyen értesítést?