Humanfrog Lab

DORA-rendelet: felkészült a szervezete?

A digitális működési ellenálló képességről szóló rendelet (DORA, (EU) 2022/2554 rendelet) 2025. január 17-től vonatkozik a bankokra, a biztosítókra, a befektetési vállalkozásokra, a fizetési intézményekre, a kriptoeszköz-szolgáltatókra és más pénzügyi szervezetekre. Megköveteli, hogy képesek legyenek kezelni az IKT-kockázatokat, jelenteni a súlyos incidenseket, tesztelni az ellenálló képességet és felügyelni az IKT-szolgáltatókat.

A rendelet közvetve érinti azokat az IKT-szolgáltatókat is, amelyek a pénzügyi szervezeteknek felhőt, adatközpontot, menedzselt vagy biztonsági szolgáltatásokat nyújtanak. Az alábbi, két részből álló eszközzel ellenőrizheti, hogy vonatkozik-e Önre a DORA, és hol vannak a legnagyobb hiányosságai.

Mennyire készült fel a DORA-rendeletre?

Frissítve 0 perc olvasás

Mennyire készült fel a DORA-rendeletre?

Az első részben állapítsa meg, hogy vonatkozik-e Önre a DORA, és milyen módon. A másodikban minden pillérnél válassza az Igen, a Részben vagy a Nem lehetőséget. Kap egy 0–100 közötti pontszámot, pillérenkénti bontást és három prioritásos ajánlást.

Az értékelés két részből áll. Az elsőben ellenőrizze, hogy vonatkozik-e Önre a DORA-rendelet, és milyen módon. A másodikban az öt pillér mindegyikénél három-négy állításra válaszoljon. Nagyjából öt percet vesz igénybe.

1. lépés /

A folytatáshoz válaszoljon az összes állításra.

A DORA-értékelés eredménye

Felkészültségi pontszám

/100

Eredmény pillérenként

Megjegyzések

Következő lépések

Az eredmény tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsnak. Az Ön válaszain, valamint az (EU) 2022/2554 rendelet és a hozzá kapcsolódó technikai standardok egyszerűsített összefoglalóján alapul. Kötelező erejű értékeléshez forduljon jogi szakértőhöz vagy az illetékes hatósághoz.

A számítás az Ön böngészőjében fut. Válaszait csak akkor küldjük el, ha Ön elküldi az alábbi kapcsolatfelvételi űrlapot.

Mi a DORA, és mióta hatályos

A pénzügyi ágazat digitális működési ellenálló képességéről szóló (EU) 2022/2554 rendelet, röviden a DORA, egységes követelményeket határoz meg a hálózatok és információs rendszerek biztonságára az uniós pénzügyi szektorban. 2025. január 17-től kell alkalmazni. Mivel rendeletről van szó, közvetlenül hatályos, nemzeti jogba való átültetés nélkül. A részleteket szabályozási és végrehajtási technikai standardok (RTS és ITS) határozzák meg, amelyeket az európai felügyeleti hatóságok, az EBA, az EIOPA és az ESMA készítettek elő.

A rendelet célja, hogy a pénzügyi szervezet ellenálljon az IKT-zavaroknak, reagáljon rájuk, és felépüljön belőlük, függetlenül attól, hogy kibertámadás, rendszerhiba vagy egy szolgáltató kiesése okozza őket. Ennek felelőssége az irányító testületet terheli, nem csak az IT-osztályt.

Hogy vonatkozik-e Önre a DORA, és milyen módon, gyorsan ellenőrizheti az oldalon található eszközzel. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb követelményeket.

Kikre vonatkozik

A rendelet 2. cikke húsznál több típusú pénzügyi szervezetet sorol fel. Ezek közé tartoznak a hitelintézetek, a fizetési intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, a befektetési vállalkozások, az alapkezelők és az alternatívbefektetésialap-kezelők, a biztosítók és a viszontbiztosítók, a biztosításközvetítők, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, a kriptoeszköz-szolgáltatók, a pénzügyi piaci infrastruktúrák (kereskedési helyszínek, központi értéktárak, központi szerződő felek), valamint a hitelminősítő intézetek. Egyes kisebb szervezetekre, például a kisebb biztosításközvetítőkre kivételek vonatkoznak.

A kötelezettségek arányosak a szervezet méretével, jellegével és kockázati profiljával (4. cikk). Egyes kisebb szervezetek, például a kis és nem összekapcsolt befektetési vállalkozások, valamint a mentesített fizetési intézmények és elektronikuspénz-kibocsátó intézmények az 5–15. cikk helyett a 16. cikk szerinti egyszerűsített keretrendszert alkalmazzák. A mikrovállalkozásokra is vonatkoznak könnyítések.

Különleges szerepük van a harmadik fél IKT-szolgáltatóknak: felhő, adatközpontok, menedzselt IT- és biztonsági szolgáltatások, szoftverek. Nem pénzügyi szervezetek, a DORA mégis az ügyfeleikkel kötött szerződéseiken keresztül érinti őket. Azokat a szolgáltatókat, amelyek a pénzügyi rendszer számára kulcsfontosságúak, az európai felügyeleti hatóságok kritikusnak (CTPP) jelölik ki, és közvetlenül felügyelik őket.

Magyarországon az illetékes hatóság a szervezet típusától függ: a pénzügyi szektor felügyeletét főszabályként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el. A pontos hatáskört a saját szervezettípusára vonatkozóan mindig ellenőrizze a hatályos magyar jogszabályokban és a felügyeleti hatóságnál.

A DORA öt pillére

A rendelet követelményeit általában öt pillérbe foglalják össze. Az eszközben szereplő értékelés is ugyanezekre a pillérekre épül.

PillérCikkekKulcsfontosságú követelmények
IKT-kockázatkezelés5–16.az irányító testület által jóváhagyott és felügyelt keretrendszer; az eszközök és függőségek nyilvántartása; védelem, észlelés, reagálás és helyreállítás; IKT-üzletmenet-folytonossági és adatmentési szabályzat
IKT-incidensek17–23.incidenskezelési eljárás; osztályozás egységes kritériumok szerint; a súlyos incidensek jelentése az illetékes hatóságnak; az ügyfelek értesítése
Az ellenálló képesség tesztelése24–27.kockázatalapú tesztelési program; a kritikus vagy fontos funkciókat támogató rendszerek legalább éves tesztjei; TLPT legalább háromévente a hatóság által kijelölt szervezeteknél
Harmadik fél IKT-szolgáltatók kockázatai28–30.a harmadik felek kockázataira vonatkozó stratégia és szabályzat; információs nyilvántartás; a koncentrációs kockázat értékelése; kötelező szerződéses rendelkezések; kilépési stratégiák
Információmegosztás45.önkéntes információmegosztás a kiberfenyegetésekről a pénzügyi szervezetek között; az illetékes hatóság értesítése a részvételről

A kockázatkezelésben alapvető, hogy a helyreállítási tervek is dokumentáltak és tesztelték őket. Az RTO- és RPO-céloknak az üzleti funkciók kritikusságából kell kiindulniuk, nem a meglévő eszközök teljesítményéből. Hogyan állíthatja be és számíthatja át őket, azt az Adatmentés: RPO, RTO és katasztrófa-helyreállítás útmutató mutatja be.

A súlyos incidensek jelentése

A pénzügyi szervezetnek minden IKT-val kapcsolatos incidenst rögzítenie és osztályoznia kell az (EU) 2024/1772 felhatalmazáson alapuló rendelet kritériumai szerint, például az érintett ügyfelek száma, az időtartam, a földrajzi kiterjedés, az adatvesztés, a szolgáltatások kritikussága és a gazdasági hatás alapján. Amikor az incidens eléri a súlyos incidens küszöbét, elkezdenek futni az illetékes hatóságnak való jelentés határidői. A határidőket az (EU) 2025/301 felhatalmazáson alapuló rendelet határozza meg.

JelentésHatáridőTartalma röviden
Kezdeti értesítésaz incidens súlyosként való minősítésétől számított 4 órán belül, de legkésőbb attól a pillanattól számított 24 órán belül, hogy a szervezet tudomást szerzett az incidensrőlaz incidens alapvető adatai és a hatás első becslése
Közbenső jelentésa kezdeti értesítéstől számított 72 órán belül; frissítések jelentős változásoknálrészletesebb leírás, okok, hatás és megtett intézkedések
Zárójelentéslegkésőbb az utolsó közbenső jelentés után egy hónappala kiváltó ok elemzése, a tényleges hatás és a tartós intézkedések

Egyes szervezetekre külön szabályok vonatkoznak, ha a határidő hétvégére vagy ünnepnapra esik. A pontos feltételeket ellenőrizze a rendeletben és a felügyelőjénél. Mivel a határidőket órákban mérik, a jelentés csak 24 órás észleléssel, előre meghatározott szerepekkel és elkészített sablonokkal kivitelezhető. A jelentős kiberfenyegetéseket a szervezet önkéntesen is jelentheti az illetékes hatóságnak.

IKT-szolgáltatók, információs nyilvántartás és kilépési stratégiák

A harmadik felek pillére a gyakorlatban gyakran a legtöbb munkát igényli. A pénzügyi szervezet akkor is teljes mértékben felelős a megfelelésért, ha az IKT-szolgáltatásokat külső szolgáltatóra bízza.

  • Információs nyilvántartás. Az IKT-szolgáltatásokra vonatkozó összes szerződéses megállapodás jegyzéke a szolgáltatókra, a szolgáltatásokra, a helyszínekre és az alvállalkozókra vonatkozó kötelező adatokkal. A formátumot az (EU) 2024/2956 végrehajtási rendelet határozza meg, a felügyeletek pedig rendszeresen begyűjtik a nyilvántartást.
  • Szerződéses rendelkezések. A 30. cikk meghatározza a szerződések minimális tartalmát: a szolgáltatások leírása, az adatfeldolgozás helyszínei, szolgáltatási szintek, segítségnyújtás incidensek esetén, együttműködés a hatóságokkal, felmondási jogok. A kritikus vagy fontos funkciókat támogató szolgáltatásokra kibővített követelmények vonatkoznak, többek között a hozzáférési és auditjogok, a TLPT-ben való együttműködés és a kilépéskori átmeneti időszak.
  • Kilépési stratégiák. A kritikus vagy fontos funkciókat támogató szolgáltatásokra a szervezetnek kilépési stratégiával és tesztelt átállási tervvel kell rendelkeznie egy másik szolgáltatóhoz vagy vissza a saját környezetbe.
  • Koncentrációs kockázat. A szervezetnek értékelnie kell, hogy nem függ-e túlzottan egyetlen szolgáltatótól vagy nehezen helyettesíthető szolgáltatásoktól.

Az IKT-szolgáltatók számára ez az ügyfelek új elvárásait jelenti: szabványos DORA-melléklet a szerződésekhez, adatok a nyilvántartáshoz, megállapodott incidensértesítési eljárás, igazolások a tesztelésről és az üzletmenet-folytonosságról, valamint egyértelműen meghatározott kilépés.

DORA és NIS2: mi vonatkozik kire

A NIS2-irányelvet Magyarországon a 2024. évi LXIX. törvény ültette át, és az többek között a bankszektort és a pénzügyi piaci infrastruktúrát is lefedi. A pénzügyi szervezetek számára a DORA különös szabály (lex specialis), ezért az IKT-kockázatkezelési és az incidensjelentési követelményeknek a DORA szerint felelnek meg. Az IKT-szolgáltatókra egyszerre mindkét keretrendszer vonatkozhat.

TerületDORANIS2 / 2024. évi LXIX. törvény
Jogi formarendelet, közvetlenül hatályosirányelv, nemzeti törvénnyel átültetve
Kötelezettekpénzügyi szervezetek; az uniós felügyelet alatt álló kritikus IKT-szolgáltatókközepes és nagy szervezetek 18 ágazatban, valamint egyesek mérettől függetlenül
Felügyelet Magyarországonfőszabályként az MNB, a szervezet típusától függőena törvény szerinti felügyeleti szerv (SZTFH)
Incidensjelentés4 óra a minősítéstől (legkésőbb 24 óra), 72 óra, 1 hónap24 óra, 72 óra, 1 hónap
Teszteléstesztelési program, egyes szervezeteknél TLPTaz intézkedések hatékonyságának értékelése
Ellátási láncinformációs nyilvántartás, kötelező szerződéses rendelkezések, kilépési stratégiákaz ellátási lánc biztonsága az egyik intézkedésként

Hogy a NIS2 szerint hová sorolják, azt a NIS2 és a kiberbiztonsági törvény: érintett az Ön szervezete? útmutatóban ellenőrizheti.

Hogyan kezdjen hozzá: az értékeléstől a bizonyítható megfelelésig

  1. Hatály és arányosság. A fenti eszközzel állapítsa meg, melyik rendszer vonatkozik Önre, és erősítse meg a jogi osztállyal vagy a felügyelővel.
  2. Kritikus funkciók. Határozza meg a kritikus vagy fontos funkciókat, valamint azokat a rendszereket, adatokat és szolgáltatókat, amelyektől függenek.
  3. Hiányelemzés. Minden pillérnél hasonlítsa össze a meglévő állapotot a rendelet és a technikai standardok követelményeivel, és gyűjtsön igazolásokat.
  4. Szolgáltatók és nyilvántartás. Egészítse ki az információs nyilvántartást, tekintse át a szerződéseket a 30. cikk szerint, és készítsen kilépési stratégiákat.
  5. Kipróbálás a gyakorlatban. Tartson incidensjelentési gyakorlatot, helyreállítási tesztet, és ahol szükséges, TLPT-előkészítést.

A Humanfrog a pénzügyi szervezeteknek segít az IKT-szolgáltatások nyilvántartásában az információs nyilvántartáshoz, a kilépési stratégiák elkészítésében és az ellenálló képesség tesztelésében, a TIER III adatközpontokban lévő Veeam-mentésekből végzett helyreállítási tesztekkel együtt. Menedzselt biztonsági felügyelettel támogatjuk az incidensek korai észlelését. IKT-szolgáltatóként készen állunk arra, hogy a pénzügyi ügyfeleinknek biztosítsuk a DORA által megkövetelt adatokat és szerződéses rendelkezéseket. Ha ellenőriztetni szeretné a kiindulópontját, beszéljen velünk.

Gyakran ismételt kérdések

Mióta hatályos a DORA?
A rendelet 2023. január 16-án lépett hatályba, 2025. január 17-től kell alkalmazni. Mivel uniós rendeletről van szó, közvetlenül hatályos minden tagállamban. A részleteket szabályozási és végrehajtási technikai standardok (RTS és ITS) egészítik ki, amelyeket az európai felügyeleti hatóságok készítenek elő, és az Európai Bizottság fogad el.
Melyik hatóság felügyeli Magyarországon a DORA betartását?
Az illetékes hatóság a pénzügyi szervezet típusától függ. Magyarországon a pénzügyi szektor felügyeletét főszabályként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el, de a pontos hatáskört a saját szervezettípusára vonatkozóan mindig a felügyeleti hatóságnál és a hatályos magyar jogszabályokban ellenőrizze.
Vonatkozik a DORA az IKT-szolgáltatókra?
Az IKT-szolgáltatók nem pénzügyi szervezetek, ezért a DORA elsősorban közvetve kötelezi őket: a pénzügyi szervezeteknek a velük kötött szerződésekbe bele kell foglalniuk a 30. cikk követelményeit, és be kell jegyezniük őket az információs nyilvántartásba. Azok a szolgáltatók, amelyeket az európai felügyeleti hatóságok kritikusnak (CTPP) jelölnek ki, emellett a vezető felügyelő közvetlen felügyelete alatt állnak.
Mi az az információs nyilvántartás?
Az információs nyilvántartás a pénzügyi szervezet és a harmadik felek közötti, IKT-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó összes szerződéses megállapodás jegyzéke (28. cikk). A formátumát az (EU) 2024/2956 végrehajtási rendelet határozza meg. A nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie, az illetékes hatóságok pedig összegyűjtik, és a kritikus szolgáltatók kijelölésénél is felhasználják.
Milyen határidőn belül kell jelenteni egy súlyos incidenst?
Az (EU) 2025/301 felhatalmazáson alapuló rendelet szerint a kezdeti értesítést az incidens súlyosként való minősítésétől számított 4 órán belül, de legkésőbb attól a pillanattól számított 24 órán belül kell elküldeni, amikor a szervezet tudomást szerzett az incidensről. A közbenső jelentés a kezdeti értesítéstől számított 72 órán belül, a zárójelentés legkésőbb az utolsó közbenső jelentés után egy hónappal esedékes.
Mi a TLPT, és kinek kell végeznie?
A TLPT (fenyegetésalapú, fejlett tesztelés) olyan kontrollált támadás, amely a valódi támadókat utánozva a kritikus vagy fontos funkciókat célozza az éles környezetben. Azoknak a pénzügyi szervezeteknek kell végezniük, amelyeket az illetékes hatóság kijelöl, legalább háromévente. A kritikus funkciókat támogató IKT-szolgáltatóknak együtt kell működniük.
Hogyan kapcsolódik egymáshoz a DORA és a NIS2?
A pénzügyi szervezetek számára a DORA a NIS2-irányelvhez képest különös szabály (lex specialis); az irányelvet Magyarországon a 2024. évi LXIX. törvény ültette át. Az IKT-kockázatkezelési és az incidensjelentési követelményeket ezért a DORA szerint teljesítik. Az IKT-szolgáltatók, például a menedzselt szolgáltatók, egyidejűleg közvetlenül is kötelezettek lehetnek a NIS2 alapján.
Vonatkoznak-e könnyítések a kis pénzügyi szervezetekre?
Igen. A DORA az arányosság elvén alapul (4. cikk). Egyes kisebb szervezetek, például a kis és nem összekapcsolt befektetési vállalkozások, valamint a mentesített fizetési intézmények a 16. cikk szerinti egyszerűsített IKT-kockázatkezelési keretet alkalmazzák. A mikrovállalkozásokra vonatkozóan egyes követelmények szintén egyszerűsítettek.