Humanfrog Lab

NIS2 és a kiberbiztonsági törvény: érintett az Ön szervezete?

A NIS2-irányelv (EU 2022/2555) Magyarországon a 2024-es kiberbiztonsági törvénnyel (2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról) került átültetésre. A közép- és nagyvállalatokat érinti olyan ágazatokban, mint az energetika, a közlekedés, az egészségügy, a pénzügyek, a digitális infrastruktúra, az IKT-szolgáltatások irányítása, a gyártás és az élelmiszeripar, valamint egyes szervezeteket méretüktől függetlenül, például a közigazgatást, a DNS-szolgáltatókat vagy a bizalmi szolgáltatókat.

Az érintett szervezeteket kiemelten fontos vagy fontos szervezetként sorolják be. Kötelesek kockázatkezelési intézkedéseket bevezetni, a jelentős incidenseket bejelenteni, és biztosítaniuk kell, hogy a biztonságért a vezetés feleljen. Az alábbi eszközzel néhány lépésben megállapíthatja, hová tartozik valószínűleg Ön.

Érinti Önt a NIS2 és a kiberbiztonsági törvény?

Frissítve 0 perc olvasás

Érinti Önt a NIS2 és a kiberbiztonsági törvény?

Válaszoljon néhány kérdésre a szervezete tevékenységéről és méretéről. Az eszköz megbecsüli, hogy kiemelten fontos vagy fontos szervezetnek minősül-e, és összefoglalja a legfontosabb kötelezettségeket.

A kérdőív a válaszaitól függően legfeljebb 7 lépésből áll. Körülbelül két percet vesz igénybe.

. lépés /

Becsült besorolás

Következő lépések

  1. Jelöljön ki felelős személyt és ütemtervet az intézkedésekhez, és tájékoztassa róluk a vezetést.

Az eszköz tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a jogi tanácsadást. A NIS2-irányelvet Magyarországon a 2024. évi LXIX. törvény (Magyarország kiberbiztonságáról) ültette át; a részleteket a hatályos jogszabályszövegben ellenőrizze.

A számítás az Ön böngészőjében fut. Válaszait csak akkor küldjük el, ha Ön elküldi az alábbi kapcsolatfelvételi űrlapot.

Mi a NIS2 és a magyar kiberbiztonsági törvény

A NIS2-irányelv ((EU) 2022/2555 irányelv) a magas közös kiberbiztonsági szint európai kerete. Felváltotta a 2016-os első NIS-irányelvet, és jelentősen kibővítette az érintettek körét: az alapvető szolgáltatások üzemeltetőinek szűk listája helyett ma már a közép- és nagyvállalatokat is lefedi 18 ágazatban, valamint egyes szervezeteket méretüktől függetlenül.

Magyarország az irányelvet a kiberbiztonsági törvénnyel, a 2024. évi LXIX. törvénnyel (Magyarország kiberbiztonságáról) ültette át. A törvény szerinti felügyeleti szerepet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) tölti be, az incidenskezelésben pedig a Nemzeti Biztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) is közreműködik. A törvény az irányelv szerkezetét követi, egyes részleteket, például a nyilvántartásba vételi eljárást, az alkalmazkodási határidőket és a szankciókat azonban maga határozza meg. Ezeket a részleteket mindig a hatályos szövegben ellenőrizze (net.jogtar.hu, sztfh.hu).

Hogy érintett-e, gyorsan ellenőrizheti az oldalon található eszközzel. A továbbiakban azt mutatjuk be, hogyan zajlik a besorolás, és mit követel a gyakorlatban a szabályozás.

Ki az érintett: ágazat és méret

A besorolás két szempontra épül: melyik ágazatban működik, és mekkora a szervezete. Az ágazatokat az irányelv két melléklete határozza meg.

  • I. melléklet (kiemelten kritikus ágazatok): energetika, közlekedés, bankszolgáltatás, pénzügyi piaci infrastruktúra, egészségügy, ivóvíz, szennyvíz, digitális infrastruktúra, vállalatok közötti IKT-szolgáltatásirányítás, közigazgatás és űrtevékenység.
  • II. melléklet (egyéb kritikus ágazatok): postai és futárszolgáltatások, hulladékgazdálkodás, vegyipar, élelmiszeripar, gyártás (többek között orvostechnikai eszközök, elektronika, elektromos berendezések, gépek és járművek), digitális szolgáltatók és kutatás.

A méretnél a 2003/361/EK bizottsági ajánlás szempontjait kell alkalmazni. A kapcsolt és partnervállalatok adatait is figyelembe kell venni, ezért egy nagy csoport leányvállalata akkor is érintett lehet, ha önmagában kicsi.

MéretMunkavállalókPénzügyi küszöbökI. mellékletII. melléklet
Nagyvállalat250 vagy többárbevétel 50 M€ felett és mérlegfőösszeg 43 M€ felettkiemelten fontos szervezetfontos szervezet
Középvállalat50 és 249 közöttárbevétel és mérlegfőösszeg 10 M€ felettfontos szervezetfontos szervezet
Kis- vagy mikrovállalkozás50-nél kevesebbárbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 10 M€főszabály szerint nem érintett*főszabály szerint nem érintett*

* A kivételek méretüktől függetlenül érvényesek. A kiemelten fontos szervezetek közé főszabály szerint az állami közigazgatási szervek, a minősített bizalmi szolgáltatók, a legfelső szintű doménnév-nyilvántartók és a DNS-szolgáltatók tartoznak. Az állam érintettként jelölhet ki olyan szervezetet is, amely egy a társadalom vagy a gazdaság számára kulcsfontosságú szolgáltatás egyedüli nyújtója, vagy amelynek zavara jelentősen érintené a közbiztonságot. A közszféra helyi szintű érintettségének körét a nemzeti jogszabályok határozzák meg.

Kiemelten fontos és fontos szervezetek: miben különböznek

A tartalmi kötelezettségek a két csoportnál szinte azonosak. Elsősorban a felügyelet módja és a szankciók mértéke tér el.

TerületKiemelten fontos szervezetFontos szervezet
Kockázatkezelési intézkedések (21. cikk)igenigen
Jelentős incidensek bejelentése24 óra / 72 óra / 1 hónap24 óra / 72 óra / 1 hónap
Felügyeletproaktív (ellenőrzések, auditok előzetes ok nélkül is)utólagos (jellemzően incidens vagy bejelentés után)
Az irányelv szerinti legmagasabb bírságlegalább 10 M€ vagy a világszintű éves forgalom 2%-alegalább 7 M€ vagy a világszintű éves forgalom 1,4%-a
A vezetés felelősségeigenigen

Az irányelv a bírságok felső határának alsó értékét rögzíti, a tagállamok szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak. A magyarországi összegeket a kiberbiztonsági törvényben ellenőrizze.

A legfontosabb kötelezettségek a gyakorlatban

Kockázatkezelési intézkedések. Az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a kockázatokkal, és minden veszélyt figyelembe vevő megközelítésen kell alapulniuk. Az irányelv 21. cikke legalább a következőket írja elő:

  • kockázatelemzési és információs rendszerek biztonságára vonatkozó szabályzatok,
  • incidenskezelés,
  • üzletmenet-folytonosság, mentéskezelés, katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés,
  • az ellátási lánc biztonsága, beleértve a beszállítókkal és szolgáltatókkal fennálló kapcsolatokat,
  • biztonság a rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása során, valamint a sérülékenységek kezelése és közzététele,
  • az intézkedések hatékonyságának értékelése,
  • alapvető kiberhigiénia és képzés,
  • kriptográfia és titkosítás,
  • emberi erőforrások biztonsága, hozzáférés-szabályozás és eszközkezelés,
  • többfaktoros hitelesítés és védett kommunikáció.

Incidensbejelentés. Jelentős incidens esetén a tudomásszerzéstől számított 24 órán belül korai figyelmeztetést, 72 órán belül a kezdeti értékelést tartalmazó hivatalos bejelentést, legkésőbb egy hónappal a bejelentés után pedig zárójelentést kell küldeni. Ezek a határidők csak előkészített eljárással, kijelölt szerepekkel és összegyűjtött naplókkal tarthatók. Erről bővebben a Kibertámadás: mennyire felkészült a vállalata útmutatóban olvashat.

A vezetés felelőssége. A vezetésnek jóvá kell hagynia a kockázatkezelési intézkedéseket, felügyelnie kell a végrehajtásukat, és rendszeresen képeznie kell magát. A kiberbiztonság így vállalatirányítási kérdéssé válik, nem csupán az IT-részleg feladatává.

Nyilvántartásba vétel. Az érintett szervezeteknek az illetékes hatóságnak be kell jelenteniük az adataikat, és azokat naprakészen kell tartaniuk. Az eljárást és a határidőket a kiberbiztonsági törvény és a végrehajtási szabályok határozzák meg.

ISO 27001, DORA és az ellátási lánc

Az ISO/IEC 27001 az információbiztonsági irányítási rendszer nemzetközi szabványa. Azok a szervezetek, amelyek már rendelkeznek vele, a 21. cikk követelményeinek jelentős részét lefedik, mert mindkettő a kockázatkezelésre épül. A tanúsítvány önmagában nem jelent megfelelést a kiberbiztonsági törvénynek. Külön ellenőrizze az incidensjelentési határidőket, a vezetés képzését, a beszállítókkal szembeni követelményeket és a nyilvántartásba vételt.

A DORA ((EU) 2022/2554 rendelet) a pénzügyi szervezetekre vonatkozik: bankokra, biztosítókra, befektetési vállalkozásokra, fizetési intézményekre és másokra. Az IKT-kockázatkezelésre és az incidensjelentésre külön szabály vonatkozik, ezért a pénzügyi szervezetek ezeket a követelményeket elsősorban a DORA szerint teljesítik. A pénzügyi intézményeknek IKT-szolgáltatást nyújtó beszállítók mindkét kerettel szerződéses követelményeken keresztül találkoznak.

Ellátási lánc. Ha nem Ön a közvetlenül érintett szervezet, a követelményeket akkor is valószínűleg érezni fogja. Az érintett szervezeteknek kezelniük kell a beszállítói kockázatokat, ezért biztonsági követelményeket, kérdőíveket és auditjogot építenek be a szerződéseikbe. Az IT-, szoftver- és karbantartási szolgáltatók ebben az első sorban állnak.

Hogyan kezdjen hozzá: ötlépéses terv

  1. Besorolás. A fenti eszközzel becsülje meg, hogy kiemelten fontos vagy fontos szervezet-e, és az eredményt ellenőrizze a kiberbiztonsági törvényben.
  2. Hiányelemzés. Vesse össze a meglévő intézkedéseket a 21. cikk követelményeivel. Ha van ISO 27001 tanúsítványa, kezdje az alkalmazhatósági nyilatkozattal.
  3. Prioritást élvező intézkedések. Először a legnagyobb hatású intézkedéseket vezesse be: MFA, megváltoztathatatlan biztonsági mentések, sérülékenységkezelés és központi eseménynaplózás.
  4. Incidenskezelési eljárás. Határozza meg, ki dönt arról, hogy az incidens jelentős-e, ki jelent, és hogyan teljesíthetők a 24 és 72 órás határidők.
  5. Vezetés és beszállítók. Szervezzen képzést a vezetőségnek, és vizsgálja át a kulcsfontosságú beszállítókkal kötött szerződéseket.

A Humanfrog segít a szervezeteknek a hiányelemzésben, a technikai intézkedések bevezetésében és a felügyelt biztonságban, beleértve a TIER III adatközpontokban végzett biztonsági mentést is. Ha szeretné felmérni a kiindulási helyzetét, beszéljen velünk.

Gyakran ismételt kérdések

Melyik magyar jogszabály ültette át a NIS2-irányelvet?
Magyarországon a NIS2-irányelv (EU 2022/2555) követelményeit a 2024. évi LXIX. törvény (a kiberbiztonságról szóló törvény) és annak végrehajtási szabályai ültetik át. A hatályos szöveg a Nemzeti Jogszabálytárban érhető el. A részletekért, például a hatályos határidőkért és a végrehajtási rendeletekért mindig a hatályos szöveget tekintse irányadónak.
Melyik hatóság a felelős a NIS2 hazai felügyeletéért?
A kiberbiztonsági törvény szerinti felügyeleti szerepet Magyarországon a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) tölti be. Az incidenskezelésben a Nemzeti Biztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NBSZ NKI) is fontos szerepet játszik. A pontos hatásköri megosztást a törvényben és a hatóságok oldalain ellenőrizheti.
Mi a különbség a kiemelten fontos és a fontos szervezet között?
A tartalmi kötelezettségek nagyon hasonlóak, elsősorban a felügyelet módja és a bírságok felső határa tér el. A kiemelten fontos szervezetek proaktív felügyelet alá tartoznak (ellenőrzés előzetes ok nélkül is lehetséges), a fontos szervezeteket utólagos felügyelet terheli, jellemzően incidens vagy bejelentés után. Az irányelv a kiemelten fontos szervezetekre magasabb bírságplafont ír elő.
A NIS2 a kisvállalkozásokra is vonatkozik?
Főszabályként nem. A kis- és mikrovállalkozások (50 főnél kevesebb munkavállaló, az éves forgalom vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió euró) közvetlenül nem érintettek, kivéve olyan eseteket, mint a DNS-szolgáltatók, a legfelső szintű doménnév-nyilvántartók, a bizalmi szolgáltatók vagy az állam által külön kijelölt szervezetek. Az érintett szervezetek beszállítóiként azonban gyakran szerződésben kell teljesíteniük biztonsági követelményeket.
Mekkora határidővel kell jelenteni egy incidenst?
A NIS2-irányelv három szakaszt ír elő: korai figyelmeztetés a jelentős incidensről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül, hivatalos incidensbejelentés 72 órán belül, és zárójelentés legkésőbb egy hónappal a bejelentés után. Az eljárás magyarországi részleteit a kiberbiztonsági törvény és a végrehajtási szabályok határozzák meg.
Az ISO 27001 tanúsítvány egyenlő a NIS2-megfelelőséggel?
Automatikusan nem. Az ISO/IEC 27001 szerinti információbiztonsági irányítási rendszer az irányelv 21. cikkében szereplő intézkedések jelentős részét lefedi, de külön ellenőriznie kell különösen az incidensjelentést, a vezetés felelősségét és képzését, az ellátási lánc biztonságát és a hatósági nyilvántartásba vételt.
Hogyan kapcsolódik egymáshoz a NIS2 és a DORA?
A DORA-rendelet (EU 2022/2554) a pénzügyi szervezetek, például a bankok, a biztosítók és a befektetési vállalkozások digitális működési ellenálló képességét szabályozza. Ezeken a területeken külön ágazati szabály érvényes, ezért a pénzügyi szervezetek az IKT-kockázatkezelési és incidensjelentési követelményeket elsősorban a DORA szerint teljesítik.
Mekkora bírságra számíthat a szabályok megsértése esetén?
A NIS2-irányelv szerint a bírság felső határa kiemelten fontos szervezetek esetén legalább 10 millió euró vagy a világszintű éves forgalom 2%-a, fontos szervezetek esetén legalább 7 millió euró vagy az éves forgalom 1,4%-a (a magasabb összeg az irányadó). A magyarországi konkrét szankciókat a kiberbiztonsági törvény és a hatályos jogszabályok rögzítik, ezeket mindig a hatályos szövegben ellenőrizze.