Humanfrog Lab

Kibertámadás: mennyire felkészült a vállalata?

A kibertámadás olyan szándékos kísérlet, amellyel a támadó a hálózaton vagy a felhasználókon keresztül hozzáfér a rendszereihez, adatokat lop vagy megbénítja a működést. A közép- és nagyvállalatok esetében ma a leggyakoribb a zsarolóvírus (ransomware), az adathalászat (phishing) felhasználói fiókok visszaélésszerű használatával, valamint a beszállítókon keresztüli támadás.

A támadást nem lehet teljesen megelőzni, a következményeit viszont jelentősen csökkentheti. Négy tényező a döntő: az ellenőrzött biztonsági mentések, amelyeket a támadó nem tud törölni, a védett azonosságok, az időben történő észlelés és az előre elkészített incidenskezelési terv. Az alábbi eszközzel megállapíthatja, hol tart.

Mennyire felkészült a vállalata egy kibertámadásra?

Frissítve 0 perc olvasás

Mennyire felkészült a vállalata egy kibertámadásra?

Minden állításnál válassza az Igen, a Részben vagy a Nem lehetőséget. A végén 0 és 100 közötti pontszámot, területenkénti bontást és a három legnagyobb hatású intézkedést kapja.

1. terület / 5

A továbblépéshez válaszoljon mindhárom kérdésre.

Az Ön felkészültségi pontszáma

/100

Eredmény területenként

A támadást követő első 72 óra dönti el, mekkora lesz a kár. Olvassa el lépésről lépésre, hogyan járjon el, a Az első 72 óra egy kibertámadás után részben.

Az értékelés az Ön önértékelésén alapul, és tájékoztató jellegű. Nem helyettesíti a biztonsági felülvizsgálatot vagy a behatolásteszteket.

A számítás az Ön böngészőjében fut. Válaszait csak akkor küldjük el, ha Ön elküldi az alábbi kapcsolatfelvételi űrlapot.

Mi a kibertámadás, és miért nagyobb ma a kockázat

A kibertámadás minden olyan szándékos kísérlet, amellyel valaki jogosulatlanul hozzáfér az információs rendszereihez, adatokat lop vagy módosít, vagy megbénítja a szolgáltatások működését. A támadóknak a közép- és nagyvállalatok azért érdekesek, mert elég forrásuk van váltságdíj fizetésére, ugyanakkor gyakran nincs folyamatosan működő biztonsági csapatuk.

A támadások ma többnyire szervezettek és automatizáltak. A támadók ellopott jelszavakat vagy hálózati hozzáférést vásárolnak, napokig-hetekig csendben mozognak a rendszerekben, először törlik vagy titkosítják a biztonsági mentéseket, és csak ezután indítják el a zsarolóvírust. A felkészültség ezért inkább attól függ, hogy rendben vannak-e az alapok, mint egyes termékektől. Felkészültségét az oldalon található eszközzel mérheti fel.

A leggyakoribb támadástípusok

Támadás típusaHogyan zajlikKulcsfontosságú védelem
Zsarolóvírus (ransomware)A rendszerek titkosítása és gyakran adatlopás, közzététellel fenyegetveMegváltoztathatatlan biztonsági mentések, kipróbált helyreállítás, hálózatszegmentálás
Adathalászat (phishing)Hamis e-mail vagy weboldal, amely jelszót csal ki a felhasználótól, vagy kártékony kód telepítésére veszi ráMFA, e-mail-szűrés, munkavállalók képzése
Üzleti e-mail-csalás (BEC)A támadó vezérigazgatónak vagy beszállítónak adja ki magát, és utalást kérFizetések ellenőrzési eljárása másik csatornán, MFA
Sérülékenységek kihasználásaTámadás az internetről elérhető, javítatlan rendszerek (VPN, tűzfal, webszerver) ellenSérülékenységkezelés, gyors javítástelepítés
Beszállítón keresztüli támadásBehatolás külső szolgáltató távoli hozzáférésén vagy szoftverén keresztülA beszállítói hozzáférések felügyelete, szerződéses biztonsági követelmények
DDoSA szolgáltatás túlterhelése, hogy elérhetetlenné váljonVédelem a hálózati szolgáltatónál vagy a felhőben

A felkészültség öt területe

Az oldalon található eszköz a felkészültséget öt területen értékeli, amelyek a gyakorlatban döntőnek bizonyulnak.

  • Irányítás és felelősség. Valakinek felelnie kell a biztonságért, és rendszeresen be kell számolnia a kockázatokról a vezetésnek. A kritikus rendszerek nyilvántartása nélkül nem tudja, mit kell először megvédenie és helyreállítania.
  • Biztonsági mentések és helyreállítás. A 3-2-1 szabály (három másolat, két adathordozó, egy másolat máshol) az alap. Kulcsfontosságú, hogy legalább egy másolat megváltoztathatatlan (immutable) vagy fizikailag leválasztott legyen, és hogy a helyreállítást rendszeresen kipróbálja. Az a mentés, amelyből még nem próbált helyreállítani, csupán feltételezés.
  • Azonosságok és hozzáférések. A többfaktoros hitelesítés (MFA) az e-mailhez, a távoli hozzáféréshez és a felhőhöz megakadályozza az ellopott jelszavakkal elkövetett támadások többségét. Az adminisztrátori fiókokat el kell különíteni és felügyelni kell.
  • Észlelés és reagálás. A központilag gyűjtött naplók, a 24/7 felügyelet és a begyakorolt incidenskezelési terv lerövidíti a behatolástól az észlelésig tartó időt. Ez az idő befolyásolja leginkább a kár nagyságát.
  • Emberek. A rendszeres, rövid képzés és az adathalász-szimulációk csökkentik a sikeres csalások számát, a gyanús e-mailek egyszerű bejelentési módja pedig gyors reagálást tesz lehetővé.

Biztonsági mentések: az utolsó védelmi vonal

Amikor minden más intézkedés cserbenhagy, a biztonsági mentések döntik el, vissza tudja-e állítani a működést. A támadók ezt tudják, ezért a mentések törlése vagy titkosítása ma a támadás egyik első lépése. Ha a támadó tartományi és mentőszerver-adminisztrátori hozzáférést szerez, a másolatok is veszélyben vannak.

  • Megváltoztathatatlanság. Legalább egy másolatot úgy tároljon, hogy meghatározott ideig ne lehessen módosítani vagy törölni, adminisztrátori jogosultsággal sem. A másik lehetőség a fizikailag leválasztott másolat (air gap).
  • Elkülönített hitelesítő adatok. A mentőrendszer ne ugyanabban a tartományban legyen, mint az éles környezet, a hozzáférést pedig MFA védje.
  • Másik telephely. A másik adatközpontban vagy a felhőben tartott másolat tűz, árvíz vagy a telephely kiesése ellen is véd.
  • Kipróbált helyreállítás. Rendszeresen ellenőrizze, hogy teljes rendszereket tud-e helyreállítani, nem csak egyes fájlokat, és ez mennyi ideig tart. Az eredményt vesse össze azzal, mekkora kiesést engedhet meg magának a működés.
  • A helyreállítás sorrendje. Előre határozza meg, mely rendszerek állnak helyre először. Jellemzően az azonosságok, a hálózat, a kulcsfontosságú üzleti alkalmazások és a kommunikáció.

A vezetés szerepe

A kibertámadás nem csupán technikai incidens. Közben gyorsan kell üzleti döntéseket hozni: mely szolgáltatásokat kell leállítani, hogyan kell értesíteni az ügyfeleket és partnereket, be kell-e vonni külső szakértőket, hogyan kell kommunikálni a médiával, és mikor kell jelenteni a hatóságoknak. Ezeket a döntéseket a vezetés hozza, ezért be kell vonni az előkészítésbe és a gyakorlatokba.

Jó gyakorlat, hogy a vezetés legalább évente részt vesz egy asztali gyakorlaton (tabletop), amelyen a csapat lejátszik egy zsarolóvírus-támadási forgatókönyvet. A gyakorlat gyorsan megmutatja a hiányzó elérhetőségeket, a tisztázatlan hatásköröket és a nem helytálló feltételezéseket. A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezeteknél a vezetés képzése jogszabályi kötelezettség is.

A kibertámadás utáni első 72 óra

Az első órák döntik el, hogy az incidens kezelhető marad-e. Az alábbi keret általános, igazítsa a saját incidenskezelési tervéhez.

IdőKulcsfontosságú lépések
Az első óraAktiválja az incidenskezelő csapatot, és értesítse a vezetést. A fertőzött rendszereket válassza le a hálózatról, de ne kapcsolja ki és ne törölje őket. Tiltsa le a veszélyeztetett fiókokat és a távoli hozzáféréseket.
24 óráigMérje fel a kiterjedést: mely rendszerek és adatok érintettek, épek-e a biztonsági mentések. Biztosítsa a naplókat és a bizonyítékokat. A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezetek korai figyelmeztetést küldenek. Döntsön a munkavállalókkal és az ügyfelekkel való kommunikációról.
72 óráigAz érintett szervezetek hivatalos incidensbejelentést küldenek a kezdeti értékeléssel. Személyes adatok védelmének megsértése esetén értesítse a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH). Kezdje meg a kulcsfontosságú rendszerek helyreállítását ellenőrzötten tiszta másolatokból, a tervben meghatározott sorrendben.
72 óra utánHárítsa el a behatolás okát (sérülékenység, ellopott jelszavak), erősítse a felügyeletet, és készítse el a zárójelentést és a fejlesztések listáját.

Az incidenst általánosságban jelezheti a nemzeti kibervédelmi szervnek, a Nemzeti Biztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének (NBSZ NKI), amely szakmai segítséget is nyújthat. A bűncselekményeket, például a zsarolást, jelentse a rendőrségnek. A váltságdíj fizetését a hatóságok nem javasolják, mert nem garantálja az adatok visszaadását, és újabb támadásokat finanszíroz.

Jogszabályok: a kiberbiztonsági törvény, a NIS2 és az adatvédelem

Számos közép- és nagyvállalat számára a támadásra való felkészülés ma már nem csupán jó gyakorlat, hanem jogszabályi kötelezettség. A NIS2-irányelvet átültető magyar kiberbiztonsági törvény (2024. évi LXIX. törvény) az érintett szervezeteket kockázatkezelési intézkedésekre és a jelentős incidensek 24 órán, 72 órán és egy hónapon belüli bejelentésére kötelezi. Hogy érintett-e, ellenőrizze a NIS2 és kiberbiztonsági törvény útmutatóban.

Ha a támadásban személyes adatok is érintettek, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírja, hogy 72 órán belül értesíteni kell a felügyeleti hatóságot (Magyarországon a NAIH-ot), egyes esetekben pedig az érintett személyeket is.

Hol kezdje

  1. Töltse ki a felkészültségi értékelést, és a három javasolt intézkedéssel kezdje.
  2. Ellenőrizze, hogy legalább egy biztonsági mentés megváltoztathatatlan-e, és hogy az elmúlt hat hónapban kipróbálta-e a helyreállítást.
  3. Vezessen be MFA-t mindenhol, ahol az internetről is elérhető a hozzáférés.
  4. Készítsen rövid incidenskezelési tervet elérhetőségekkel, és próbálja ki egy vezetői gyakorlattal.

A Humanfrog Veeam Silver partnerként megváltoztathatatlan másolatokkal biztosít biztonsági mentést TIER III adatközpontokban, segít az MFA bevezetésében, a felügyelt biztonsági szolgáltatásokban és az incidenskezelési tervek elkészítésében. Ha szeretné az értékelést szakértővel átnézetni, írjon nekünk.

Gyakran ismételt kérdések

Mit tegyen közvetlenül egy kibertámadás után?
A fertőzött rendszereket válassza le a hálózatról, de ne kapcsolja ki és ne törölje őket, mert a memóriában és a naplókban bizonyítékok vannak. Aktiválja az incidenskezelési tervet, értesítse a vezetést és az incidenskezelő csapatot, cserélje le a veszélyeztetett jelszavakat, és jelentse az incidenst. A helyreállításhoz ellenőrzötten tiszta biztonsági mentéseket használjon.
Kinek jelentsem Magyarországon a kibertámadást?
Az incidenseket általánosságban a nemzeti kibervédelmi szervnek, a Nemzeti Biztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének (NBSZ NKI) jelezheti. A kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó szervezetek a jelentős incidenseket jogszabályi kötelezettség alapján, az előírt határidőn belül kötelesek bejelenteni, a pontos csatornát és eljárást a hatályos szabályok határozzák meg. Bűncselekmény, például zsarolás esetén a rendőrséget is értesítse, személyes adatok védelmének megsértése esetén pedig 72 órán belül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH).
Fizessünk váltságdíjat zsarolóvírus esetén?
A bűnüldöző és biztonsági szervek a fizetést nem javasolják. A fizetés nem garantálja, hogy visszakapja az adatokat vagy hogy nem teszik közzé őket, ráadásul további támadásokat finanszíroz. A legjobb védelem a megváltoztathatatlan (immutable) biztonsági mentés, amelyből a helyreállítást már kipróbálta.
Mi a 3-2-1 mentési szabály?
Legalább három másolatot tartson az adatairól két különböző típusú adathordozón, és egy másolat legyen telephelyen kívül. A bővített 3-2-1-1-0 változat egy további megváltoztathatatlan vagy fizikailag leválasztott másolatot, valamint a helyreállítás-ellenőrzés során nulla hibát ír elő.
Mennyi ideig tart a helyreállítás zsarolóvírus-támadás után?
Néhány naptól több hétig. Attól függ, hogy a biztonsági mentések érintetlenek-e, milyen gyorsan állíthatók helyre a kulcsfontosságú rendszerek, és hogy a helyreállítást előre kipróbálták-e. A begyakorolt tervvel és megváltoztathatatlan másolatokkal rendelkező vállalatok a kritikus szolgáltatásokat jellemzően jóval gyorsabban helyreállítják.
A többfaktoros hitelesítés (MFA) tényleg segít?
Igen. Az MFA megakadályozza az ellopott jelszavakkal elkövetett támadások többségét. Elsősorban a távoli hozzáférésnél (VPN), az e-mailnél, a felhőszolgáltatásoknál és minden adminisztrátori fióknál vezesse be. A legkitettebb fiókokhoz adathalászat-álló módszerek, például FIDO2 biztonsági kulcsok ajánlottak.
Mi az a SOC, és szükségünk van rá?
A SOC (Security Operations Center) olyan csapat, amely folyamatosan figyeli a biztonsági eseményeket és reagál rájuk. A támadások gyakran éjszaka vagy ünnepnapokon kezdődnek, ezért a 24/7 észlelés kulcsfontosságú. Egy középvállalat ritkán építi fel egyedül, általában külső felügyelt biztonsági szolgáltatótól veszi igénybe.